Noha közel ezeréves történetének némely részlete homályos, a Szent Jobbot övező szakrális tisztelet évről-évre, sőt, évszázadról évszázadra egyre csak nő.

A krónikák maguk is két eltérő eredettörténetről számolnak be, amikor a király halálát követő zűrzavar idejét, illetve István szentté avatásának közel fél évszázaddal későbbi időpontját egyaránt megjelölik a kézereklye sírból való kiemelésének lehetséges dátumaként. Bárhogy is, de egy Bihar megyei birtokon, a később Szentjobb névre keresztelt településen akadtak rá, őrzésére pedig apátságot alapítottak, ami évszázadokon keresztül zarándokhelyként vonzotta a keresztényeket.

Innentől újabb legendák övezik a kézfej sorsát. Elképzelhető, hogy a tatárok elől menekülő IV. Béla révén, valószínűbb azonban, hogy a 15. században Székesfehérvárra kerülve, majd onnan a török hódítás alatt jutott Dalmáciába. 1590-ben mindenesetre a ragúzai dominikánus kolostorban tűnt fel, ahová a történetírók szerint gazdag keresztény kereskedők jóvoltából került. Közel kétszáz évbe és I. Lipót, majd Mária Terézia hosszú diplomáciai alkudozásába került, hogy 1771-ben a Szent Jobb a schönnbrunni kastélyba, később pedig Budára érkezhetett, hatalmas ünnepség közepette. Maga a királynő tekinthető a Szent István-nap alapítójának is, a körmenet pedig a 19. századtól vált az ünnep rendszeres részévé.

A két világháború között felerősödő Szent István kultusz a király halálának 900. évfordulójára rendezett ünnepségsorozatban csúcsosodott ki, amikor a Szent Jobb országos körbehordozására külön vasúti szerelvényt, az ún. Aranyvonatot is megépítették. A Dunán is úsztatott ereklye a második világháború alatt a koronázási jelvényekkel együtt egy Salzburg-közeli barlangban rejtőzött, majd az amerikai hadsereg és a helyi érsek útján került újra haza. A körmenet 1950-es betiltását követően a budapesti Szent István-bazilika páncélszekrénye lett otthona, mígnem 1988-ben újra láthatta a nagyközönség az országjáráson, egy évvel később pedig az ismét megrendezett körmeneten.

Az elmúlt évtizedben, hosszú évszázadokat követően a székesfehérvári egykori Nagyboldogasszony-bazilika romjai között, Szent István király egykori nyughelyén is szentmisével köszöntötték, ma a fővárosi Szent István-bazilika ad neki állandó otthont. Legközelebb a hagyományos augusztus 20-i Szent jobb körmeneten találkozhatnak vele tisztelői és az érdeklődő nagyközönség.